Oktatás

A Magyar Képesítési Keretrendszer új iránya

A Magyar Képesítési Keretrendszer új iránya
A Magyar Képesítési Keretrendszer új iránya olyan szemléletmód kialakítása, mely a tanulási eredményeken alapul. Ez azt jelenti, hogy az a fontos, hogy a tanuló mit lesz képes elvégezni egy tanulási folyamat eredményeképpen. 2013. május 10-én megrendezett konferencián erről beszélgettek a résztvevők.
A Magyar Képesítési Keretrendszer az Európai Parlament és az Európai Tanács ajánlásaként alakult meg 2008. április 23-án. Aki ehhez a keretrendszerhez csatlakozott, minden ország egyénileg kialakította a saját képesítési keretrendszerét. Hivatalosan 2012-től fel kellett volna tüntetni minden oklevelen az EKKR-szintet, de nemcsak Magyarország, hanem több ország is kicsúszott a határidővel.


A 2010-es műhelykonferencián Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet műhelykonferenciája 2010-ben


Szlamka Erzsébet, képesítési keretrendszer szakértő azt nyilatkozta - 2012 és 2013 ebben a rendszerben fontos mérföldkőnek számít, mivel 17 ország a saját keretrendszerét már megfeleltette. Amennyiben megjelenítették a beszámolókat, már bekerülhet az oklevélbe, hogy az adott képesítés "mit ér" mind európai mind magyar viszonylatban. Jelenlegi feladatuk a csoportokba való besorolás.

 

Az EKKR terveivel kapcsolatos konferencia Budapesten
Magyar Bálint oktatási miniszter tartotta a konferencián a nyitóbeszédet

Azokat a képesítéseket, amelyek a  köz- és felsőoktatással kapcsolatosak, az Oktatási Hivatal - Educatio Kft., a szakképzés képesítéseit pedig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal osztja be az általuk kiválasztott szintekre. Szlamka Erzsébet szerint az lenne a legfontosabb, ha a döntéshozók és a felhasználók közötti kommunikáció el tudna indulni.
Képek forrása: www. nefmi.gov.hu, www.ofi.hu
G.R.